Borkóstoló

Megbeszélés a vasárnapi asztalnál:
– Tika vezet, te, én, a Pityu meg a Tibi.
– Nőt nem is visztek kóstolni?
– Há’ vinnénk, de hova ül? – kérdezte az örömapa.

Hosszas logisztikázás után hétfő délutánra sikerült leszervezni a borkóstolást. Kezdetben több jó borászat is játékban volt, végül a közelségből fakadó egyszerűség okán a szomszéd falubeli – jányoki – Figura Béla vinotékájára esett a választás. Akik pedig kóstoltak: a vőlegény, az örömapa, Pityu bácsi (az örömapa sógora), Tibi bácsi (örömapa haverja), a pult másik oldalán a Rózsaszín Pitbull együttestől is ismert trükkös Béla bá, aki legénykorában együtt bulizott az örömapával. A régi barátság kedvezmény formájában forgatódott vissza az utódok számára. 

A vinotéka egyelőre egy családi ház hátsó traktusában van, kellemesen pincehűs, a falakat padlótól plafonig borok borítják. Középen egy hordón borkorcsolya. Különböző Balaton környéki borokat kóstolunk, úgy mint 2009-es olaszrizlinget, 2010-es juhfarkot, szürkebarátot a zánkai pincészettől, egy tramini is befigyel, de ilyent nem rendelünk, a vörösek közül a zweigelt és a kékfrankos a nyerő. Búcsúáldomásként még felsikolt egy 2010-es Könnyűvér fantázianevű rosé is a Cse-Ki-Bor Bt-től.

A Figura Vin közelre ki is szállítja a bort, így ezzel sem lesz gond. Jövő szerdán hozzák ki, pont akkor, amikor a disznóölés lesz...

(Persze, tennivaló van még rengeteg, ilyen kis bizbasz dolgok, amiről az ember egyébként azt sem tudja, hogy kellenek a lakodalomhoz, vagy ha igen, sosem vizsgálta, hogy hogyan kerülnek oda.)